A Múlt feltárása
Stella és Olivia lementek a szobájuk megcsodálásából a nappaliba és mindkettőjüknél volt a fényképezőjük és Oliv így szólt anyjukhoz:
-Te anyu, mi elmentünk kicsit körül nézni megismerkedni ezzel a hellyel hátha találunk valamilyen képet a kis húgom őseiről képeket!
-Rendben van kicsim menjetek csak!
Majd a két lány elment Londont "felfedezni". Nagyon tetszett nekik amiket láttak és csináltak képeket a London Eye-ró a világ legnagyobb körhintájáról,a Temze folyóról, és a Buckhingam Palotát is megnézték és lefényképezték egy mást. Együtt is van róluk kép. A Királynő éppen otthon volt, mert ha fel van húzva a fehér zászló akkor otthon van és Oliv ezt mondta Stelnek:
-Húgicám, látod azt a fehér zászlót,-s a zászlóra mutatott-Amikor az fent van akkor a királyné itthon van és most itthon van!
-Júúj de jó!! Lefényképezzük magunkat a palota őrökkel ha lehet?
-Hát ha lehet! Gyere menjünk!
Oda mentek és lehetett fényképezni és meg is tették. Volt több árus és vettek egy bögrét és egy hasonló kalapot mint az őröknek volt csak kisebb változatban. Vettek a barátaiknak ajándék képeslapot és kulcs tartót is. Majd mikor ők végeztek az ajándékok vásárlásával akkor ott volt két fiú, akik éppen őket nézték. És Stel ezt mondta nővérének:
-Oliv, az a két srác épp minket néz!
-Húgi még ide sem értünk de te már egyből pasizol?!
-Nem ezt most komolyan mondom! Látod?-s Stella oda mutatott nem nagy feltűnést keltve hogy nehogy kivegyék hogy róluk beszélnek.
-Tényleg! Nem mondasz hülyeséget! Jó egyet tehetünk, na jó kettőt de válasszunk közös megegyezésben! Az 1. itt maradunk amíg nem mennek el vagy a 2. elmegyünk mellettük és nem foglalkozunk velük! Válassz én a 2.-ra gondoltam. Gyere!
-Na nem! Az 1. lesz! Ha akarnak valamit ide jönnek meghallgatjuk őket és megyünk! Vagy te össze jössz a nagyobbal én meg a fiatalabbal meg van oldva a dolog! Mehet!?-Stella mondta ezt kissé közepesen nagy hang erővel.
-Nem az első lesz!Ha nem a 1.!-és belekezdtek egy halkabb vitába de mire bármit is tehettek volna ott volt előttük a fiúk és így szólt az egyik:
-Sziasztok!Én Harry Hill vagyok! Ő meg itt az öcsém Lucas Hill! Bocsi ha rosszul tudom de nem ti költöztetek ide abba a régi házba ahol régebben Katherine Pierce lakott?
-Áh szóval így hívják! Bcsi de mikor mondták hogy hova megyünk nem nagyon figyeltem!-mondta Stella.
-Ő itt a kis húgom Stella Mon. Én Meg Olivia Mon vagyok! Bocsi a húgom miatt még csak most kezd fejlődni a normálisság felé de nehéz vele bánni! Hisz még csak 15 éves! Én Meg 20. És ti hány évesek vagytok?
-Mi is majdnem így vagyunk Csak Én 21 Lucas meg 15!-mondta Harry.
-Megmutassuk Katherine képét? Mert kint van a falon az utcán!
-És itt nem is veszik le vagy firkálják össze vagy valami?
-Nem ez a egy mű emlék nálunk nem szabad ilyet csinálni!
-Ez nagyon szép dolog! Mi nálunk nem volt ilyen még a sulinkban sem, ahol az 1.-sök ezektől vettek példát és nem az olyanoktól mint aki jó és nem rossz!-mondta Stella.
***********
Majd Lucas és Harry elvitte Stellát és Oliviát a képhez ahol ott volt Katherine Pierce és Amy Fire. Habár nem tudták ki az az Amy mert csak Katherine-ről hallottak ezért meg kérdezte Olivia:
-Ki az a Amy Fire?
-Ő volt Katherine legjobb barátnője, legalább is egy ideig. Mert úgy tartják hogy egy bizonyos fiú miatt össze vesztek és soha többet nem tudtak úgy gondolni vagy nézni egymásra mint akik mindennél jobban szeretik egymást. És főleg azért volt iszonyú mindkettőjüknek mert ők is ott laktak ahol most ti laktok és mindennap látták egymást és úgy is gondolnak rájuk mint a "kisebb történelem" fő hőseire mivel hogy mikor Amy majdnem belehalt egy betegségbe Katherine segített neki mindenben...-mondta Harry és Lucas folytatta:
-És azt is tartják hogy Amy úgy gyógyult meg egy kitudja milyen karmolásból és harapásból hogy Katherine segített neki talpra állni. És azt is mondták már egy páran mivel Amy nagy lázadó volt mert olyan különc ruhákat hordott amilyeneket nem lehetett volna ezért elítélték és szinte mindenki a halálát akarta kivéve őt. Azért szép kis barátság volt. Ezért is tartják őket ilyen nagy hősöknek!-fejezte be Lucas.
-Na ez tényleg szép dolog ha így kitartottak egy más mellett!-helyeselt
Stella és Lucas már arrébb ment a többiektől és beszélgettek de Oliviáék is:
-Egész sokat tudsz erről az egész város történelméről meg az öcséd is de te még többet!
-Hát ez van ha nap estig a könyvtárban ülsz és keresed a múltad titkait! Meg adhatom azt a címet ahol mindezeket találtuk!
-Oké, az jó lenne! És akkor már a telefon számodat is megadnád hogy tudjunk egyeztetni adatokat és együtt keresgélni ezt azt!
-Persze! Itt a cím és a számom is!-majd Harry egy papír fecnit nyújtott oda Olivnak. És Oliv is oda adta neki a számát és tovább beszélgettek.
Stella így szólt Lucashoz:
-Te figyelj, nagyon okos vagy! És ezek a képek nagyon jók! Hát látszik is hogy Amy mennyire lázadó volt. Most már értem hogy ki hozta be ezt a "divatot"!
-Hát igen, nagyjából ő de azért a mi nemzedékünk is segített benne!
-Na ebben lehet valami igazság!
-Nem akarsz valamikor találkozni majd az iskola kezdés előtt vagy még a nyáron?
-Persze nagyon szívesen! Itt van a számom hívj majd bármikor!
-De szépen írsz Stel! Itt van az enyém is! Remélem majd mindkettőnk használni fogja!
-Én is! És köszönöm szépen! Na nekem szerintem mennem kell mert már a nővérem is nagyon izé meg anyáék is biztos keresnek már! Na szia!-Majd Oliv is és Stel is megölelték a két fiút.
Mikor haza értek beszámolót tartottak az élményekről a képeket is megmutatták szüleiknek és felsiettek a szobájukba és elküldték a barátaiknak a képeket interneten keresztül.
A következő részből:
Stella és Olivia is talál egy-egy levelet a szekrényükben és azt olvassák és betekintünk az egész történetben a régmúlt két történetébe. Többit majd a következő fejezetben tudhatod meg!
2011. május 24., kedd
2011. május 23., hétfő
1. fejezet
A Kezdetek
Egy nyáron mikor elköltöztek minden más lett. Stella és Olivia oda értek új helyükre Londonba. Habár mindkettőjüknek nagyon tetszett de még is, nem az volt amit megszoktak. Az ő nyugott kis városuk a vidéki emberek és az állat. Itt nem volt ugyanaz zajlott az élet, a kocsik hangja,rendőrök,parkok és minden más ami nekik nagyon idegen volt és a "kis" Olivia így szólt:
-Oliv, én nagyon félek! Mi lesz ha nem fogadnak be vagy valami történik velünk vagy bármi ami vidéken nem történhetett meg. Ez nagyon ijesztő.
-Nyugi hugim, minden rendben lesz! Ha ők mennének el vidékre az meg nekik lenne ijesztő vagy ha elköltöznének, hidd el! Ez csak természetes hogy félsz!
-De hát anyáék igen nyugodtan vezetnek itt és minden más.-ezt Stella hangját kissé felemelve szólt Oliv-hoz.
-Kincsem, nyugalom. Hogy ha a szüleidet olyan jól ismernéd meg a múltadat akkor tudhatnád azt amit már Olivia tud hogy neked régebbi őseid itt éltek és oda fogunk menni ahol laktak.-mondta anyjuk, Jessica.
-Tényleg? Én erről miért nem tudtam?
-Talán mert 15 éves vagy és oda sem figyelsz a szüleidre és így nem oda hanem az MP3-ra figyeltél és lemaradtál mindenről.-Mondta apjuk,Jhon.
Erre nem válaszolt Stella és azt mondta magában:"Nem érdekel hogy kik vagy mik laktak itt akik nekem valamilyen "rokonaim" voltak. Nem érdekel. Elvesztettem mindent egytől egyig. a Barátaimat és az érzéseim egy részét. Ezen a nyáron minden más lesz, érzem!" És Olivia is ezt mondta magában:"Alig bírom magamban tartani a sírást hogy ott hagytam mindent.A kis falunkat a barátokat és az érzéseket amik ott voltak. Ez a nyár és az életem teljesen más lesz, érzem a csontjaimban!"
**********************
Mikor megérkeztek a házba körül nézett mindenki és hirtelen Stella és Olivia arca is felderült, hisz olyan csodálatos volt az a ház hogy az leírhatatlan.Le rakták mind a négyen a csomagjukat és leginkább a két lány nézett nagyokat mert ez a ház körülbelül 200 éves volt csak megerősítették a falakat és a szekrényeket de azon kívül minden ugyanott volt ahogy hagyták akkoriban. Stella egyből felrohant az emeletre és kiválasztott találomra egy szobát ami az övé lesz. És Olivia is pont ugyan így tett. Majd maradt két szoba. a Szülők a francia ágyasat választották és a negyedik szobát bármire használhatták ők is és a lányok is.
Mikor Stella bement a szobájába ezt mondta magának:
-Hűha! Ez a szoba valami fantasztikus! Szebb mint az egész lakás!
És ezt azért mondta mert úgy volt elrendezve hogy az ágy volt közepétől balra a legszélén. Volt egy nagy tükrös kisebb méretű szekrény melyen volt pár mint de alapjában fehér volt és pár göndörítés is volt rajta. A legfontosabb a szekrény. Első ránézésre egy átlagos szekrénynek tűnik.Sima téglalap alakú és fehér színű és anyaga fából volt, de ami benne volt az a legfontosabb. Stella felismerte, 1800-as évek béli ruhák voltak benne ki is vett egyet látta hogy űzős nagy nehezen eligazgatta és tudta hogy abban az időben voltak külön segítők a nagyobb hölgyeknek akik befűzték nekik a fűzőt és a ruhájukat is fel segítették. Nagyon tetszett neki. Majd leült a kis tükrös komód elé és elővett pár képecskét a "régi" életéből. És körbe rakosgatta velük a tükröt és sóhajtott egyet és kipakolt. mivel fel volt már téve a szekrénye ami ott volt a náluk lévő házban ezért abba pakolta bele a ruhája nagy részét és egy pár darabot meg a régi szekrénybe.
Olivia is bement a szobájába és nagyon izgatott volt hogy mit fog találni, de amikor beért kellemes csalódás érte, az ő szobája is gyönyörű volt. Ő viszont ezt mondta magának:
-Nagyon gyönyörű ez a szoba. Imádom! Jaaj de tetszik ez az egész!
És egyből lehuppant a saját ágyára és beszívta jó mélyen a levegőt és élvezte hogy milyen régi házban milyen jó dolgok vannak és habár fájt neki is az elköltözés de a szoba és a ház neki is adott egy csöpp vigaszt. Az ő szobája valahogy úgy nézett ki hogy:
Az ágya középtől jobbra a legszélén eddig olyan mint Stelláé. Ám Oliviának egy hasonló komódja volt és ott nem volt tükör csak kisebb kör alakú tükrök és fésűk,azok is 1800-as évek béliek. Megfogta az egyik kefét és végig simította vele a haját. Olyan könnyedséggel ment át kifésült haján a kefe hogy nagyon jól érezte magát. És ő is oda ment a szekrényhez. Az övé ugyan úgy fából volt és fehér s halvány rózsaszín csíkokkal benne.Ő is kinyitotta és ugyan olyan ruhákat talált mint Stella csak más-más színben és az övé is fűzős volt mint mindegyik más, ő is felpróbálta és neki is jól állt a ruha.
A következő rész tartalma:
A két lány elmegy megismerkedni Londonnal és rájönnek hogy nem is olyan rossz kis város ez. El mennek megnéznek pár emlékművet, a palotát és ott találkoznak néhány képpel a múltból mely Stella rokonai voltak és hogy ők is itt éltek. Volt köztük hasonlóság de még sem az a rendes látványosság amiből meglehetett volna állapítani mindent. És találkoznak Lucassal és Harry-vel akik úgy mint ők testvérek voltak és körbe vezetik őket.....
De majd a következő részben minden kiderül!
Egy nyáron mikor elköltöztek minden más lett. Stella és Olivia oda értek új helyükre Londonba. Habár mindkettőjüknek nagyon tetszett de még is, nem az volt amit megszoktak. Az ő nyugott kis városuk a vidéki emberek és az állat. Itt nem volt ugyanaz zajlott az élet, a kocsik hangja,rendőrök,parkok és minden más ami nekik nagyon idegen volt és a "kis" Olivia így szólt:
-Oliv, én nagyon félek! Mi lesz ha nem fogadnak be vagy valami történik velünk vagy bármi ami vidéken nem történhetett meg. Ez nagyon ijesztő.
-Nyugi hugim, minden rendben lesz! Ha ők mennének el vidékre az meg nekik lenne ijesztő vagy ha elköltöznének, hidd el! Ez csak természetes hogy félsz!
-De hát anyáék igen nyugodtan vezetnek itt és minden más.-ezt Stella hangját kissé felemelve szólt Oliv-hoz.
-Kincsem, nyugalom. Hogy ha a szüleidet olyan jól ismernéd meg a múltadat akkor tudhatnád azt amit már Olivia tud hogy neked régebbi őseid itt éltek és oda fogunk menni ahol laktak.-mondta anyjuk, Jessica.
-Tényleg? Én erről miért nem tudtam?
-Talán mert 15 éves vagy és oda sem figyelsz a szüleidre és így nem oda hanem az MP3-ra figyeltél és lemaradtál mindenről.-Mondta apjuk,Jhon.
Erre nem válaszolt Stella és azt mondta magában:"Nem érdekel hogy kik vagy mik laktak itt akik nekem valamilyen "rokonaim" voltak. Nem érdekel. Elvesztettem mindent egytől egyig. a Barátaimat és az érzéseim egy részét. Ezen a nyáron minden más lesz, érzem!" És Olivia is ezt mondta magában:"Alig bírom magamban tartani a sírást hogy ott hagytam mindent.A kis falunkat a barátokat és az érzéseket amik ott voltak. Ez a nyár és az életem teljesen más lesz, érzem a csontjaimban!"
**********************
Mikor megérkeztek a házba körül nézett mindenki és hirtelen Stella és Olivia arca is felderült, hisz olyan csodálatos volt az a ház hogy az leírhatatlan.Le rakták mind a négyen a csomagjukat és leginkább a két lány nézett nagyokat mert ez a ház körülbelül 200 éves volt csak megerősítették a falakat és a szekrényeket de azon kívül minden ugyanott volt ahogy hagyták akkoriban. Stella egyből felrohant az emeletre és kiválasztott találomra egy szobát ami az övé lesz. És Olivia is pont ugyan így tett. Majd maradt két szoba. a Szülők a francia ágyasat választották és a negyedik szobát bármire használhatták ők is és a lányok is.
Mikor Stella bement a szobájába ezt mondta magának:
-Hűha! Ez a szoba valami fantasztikus! Szebb mint az egész lakás!
És ezt azért mondta mert úgy volt elrendezve hogy az ágy volt közepétől balra a legszélén. Volt egy nagy tükrös kisebb méretű szekrény melyen volt pár mint de alapjában fehér volt és pár göndörítés is volt rajta. A legfontosabb a szekrény. Első ránézésre egy átlagos szekrénynek tűnik.Sima téglalap alakú és fehér színű és anyaga fából volt, de ami benne volt az a legfontosabb. Stella felismerte, 1800-as évek béli ruhák voltak benne ki is vett egyet látta hogy űzős nagy nehezen eligazgatta és tudta hogy abban az időben voltak külön segítők a nagyobb hölgyeknek akik befűzték nekik a fűzőt és a ruhájukat is fel segítették. Nagyon tetszett neki. Majd leült a kis tükrös komód elé és elővett pár képecskét a "régi" életéből. És körbe rakosgatta velük a tükröt és sóhajtott egyet és kipakolt. mivel fel volt már téve a szekrénye ami ott volt a náluk lévő házban ezért abba pakolta bele a ruhája nagy részét és egy pár darabot meg a régi szekrénybe.
Olivia is bement a szobájába és nagyon izgatott volt hogy mit fog találni, de amikor beért kellemes csalódás érte, az ő szobája is gyönyörű volt. Ő viszont ezt mondta magának:
-Nagyon gyönyörű ez a szoba. Imádom! Jaaj de tetszik ez az egész!
És egyből lehuppant a saját ágyára és beszívta jó mélyen a levegőt és élvezte hogy milyen régi házban milyen jó dolgok vannak és habár fájt neki is az elköltözés de a szoba és a ház neki is adott egy csöpp vigaszt. Az ő szobája valahogy úgy nézett ki hogy:
Az ágya középtől jobbra a legszélén eddig olyan mint Stelláé. Ám Oliviának egy hasonló komódja volt és ott nem volt tükör csak kisebb kör alakú tükrök és fésűk,azok is 1800-as évek béliek. Megfogta az egyik kefét és végig simította vele a haját. Olyan könnyedséggel ment át kifésült haján a kefe hogy nagyon jól érezte magát. És ő is oda ment a szekrényhez. Az övé ugyan úgy fából volt és fehér s halvány rózsaszín csíkokkal benne.Ő is kinyitotta és ugyan olyan ruhákat talált mint Stella csak más-más színben és az övé is fűzős volt mint mindegyik más, ő is felpróbálta és neki is jól állt a ruha.
A következő rész tartalma:
A két lány elmegy megismerkedni Londonnal és rájönnek hogy nem is olyan rossz kis város ez. El mennek megnéznek pár emlékművet, a palotát és ott találkoznak néhány képpel a múltból mely Stella rokonai voltak és hogy ők is itt éltek. Volt köztük hasonlóság de még sem az a rendes látványosság amiből meglehetett volna állapítani mindent. És találkoznak Lucassal és Harry-vel akik úgy mint ők testvérek voltak és körbe vezetik őket.....
De majd a következő részben minden kiderül!
2011. május 22., vasárnap
Sziasztok!
Nem szeretnék nagyon sokat mondani de egyenlőre legyen annyi elég hogy ez a blog mindennel foglalkozik SZINTE. Mert lesz benne egy kis történelem,irodalom megemlítések és néhol részletesebb leírásai. Lesz benne néhány-néhány vendég szereplő de nagy részt a főszereplők lesznek és ennyi. Akkor még azt is elmondanám hogy majd lesznek képek és videók illetve illusztrációk például egyes ruhákhoz vagy hajhoz vagy bármihez, amihez persze tudok szerezni képet de amihez nem azt még részletesebben le fogom majd írni megígérem. Remélem tetszeni fog majd mindenkinek és ígérem hogy nem sokára hozom az első fejezetet. Őszintén szólva nagyon sokat gondolkodtam azon hogy írói vagy személy nézetek legyenek és eldöntöttem, írói szemszög lesz mert úgy éreztem hogy úgy sokkal könnyebb lesz. Habár nekem mindenhogy könnyű mert volt már pár blogom csak nem tudtam annyira vezetni őket de megígérem hogy ezt rendszeresen fogom majd vezetni! Kommentárokat elfogadok de nem muszáj írni elég lesz csak annyi ha rendszeres olvasónak bejelölöd magad!
Jó olvasást a fejihez és további jó böngészést!
Jó olvasást a fejihez és további jó böngészést!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)