2011. június 9., csütörtök

3. fejezet

Levelek a Múltból(első rész)

Úgy gondoltam hogy a gondolataimat összeszedem és csinálok több részt hogy a "múltba" tekintünk vagy Stella és Olivia rokonaira! Jó olvasást ezekhez is!

Katherine-nek segítettek felvenni a ruháját éppen befűzték a fűzőjét és felvette az napi ruháját mikor belépett hozzá Stefan Salvatore. Kat így szólt:
-Jó reggelt Stefan!
-Katherine kisasszony, magának is!
-Stefan, de hát mit beszéltünk meg?! Nem kell a "kisasszony" jelző!
-Megértettem Katherine!
-Stacy kimehet kérem!
Majd kiment az aki segített Katherine ruháját felvenni és ágyát be vetni.
-Stefan mi hírt hozott?
-Jelenleg nem vadásznak rád, de azért óvatosabbnak kell lenned! Hisz mindenki a vámpírokat vadássza!
-Tudom. És óvatosabb is leszek! ezért jön ma el velem egy helyre ami a közel jövőben igen fontos lesz számodra és számomra is!
-Rendben van! És mikor megyünk?
-Este. Mikor senki sem láthat bennünket!
-Még Amy sem?!
Katherine nem tudott erre választ adni mert éppen akkor lépett be Amy aki így szólt:
-Ó ne haragudjanak! Nem tudtam hogy beszélgetnek!
-Semmi gond Amy kisasszony én éppen úgy is távozni kívántam!
Mikor Stefan kiment Amy egyből leült Kat mellé az ágyra és beszélgetni kezdtek:
-Na beavatta a nagy titokba hogy hova és hogy miért megyünk?
-Nem tudtam mert éppen akkor lépett be maga!
-Szóval nem sejt semmit sem az egész ügyről!?
-Nem. De ennünk kell. Legalább jó csali lesz.
-Mégis mihez?
-Ahhoz hogy együnk!
-Csak nem akarod ugyanazt elkövetni mint a fivérével! hisz ő is megszökött és ki tudja hogy él-e vagy sem!
-Az ő baja! Ha most itt lenne akkor Stefan vagy Damon a tiéd lehetne! De mivel elment így Stefan az enyém!
-De hát Kat, nem gondolod hogy feltűnő lesz vagy ilyesmi?
-Miért lenne az? Semmit sem sejt és mindjárt itt az éj így hát ehetünk is lassan!


                                                                             ******
Katherine elvitte Stefant az erdő mélyére oda ahol még néha néha járnak kocsisok. Katherine így szólt:
-Amy az első a tied! Stefan segítségért siet addig én távolról fedezlek és mikor segít neked az ember...
Kat és Amy nem beszéltek hangosan. mondjuk nekik vámpíroknak nem is kellett. Jött arra egy kocsi és ahogy meg is beszélték mentek a segítségért. Így rohantak a kocsishoz:
-Uram jöjjön segítség kell! a Kishúgommal valami történt!
Stefan oda vezette Amyhez a sofőrt a másik embre addig ott volt és Katherine arra támadt és Amy a másikra. Stefan kissé fájdalommal nézte végig ahogy megölik azokat az embereket. de aztán vitték őt arra a bizonyos helyre. a Romokhoz ahol a fivérét, Damont is beakarták avatni a dolgokba.
-Itt lettünk vámpírok.-szólt Amy.-nagyon betegek voltunk,ide hoztak ki minket hogy itt haljunk meg, de nem sikerült nekik....
-....igen mert erre járt két nagyon "öreg" vámpír akik megsajnáltak bennünket és átváltoztattak és már vagy 100 éve hogy vámpírok vagyunk!Feltudod ezt fogni Stefan?
-Igen! és megértem hogy fáj nektek!
Majd Stefan és Katherine csókolóztak és Amy nagyon nagy fájdalommal nézte őket mivel hogy ő teljes szívéből szerette Stefant nem úgy mint Katherine....